1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
Kis értékű követelések esetében nincs külön eljárás. A kis értékű követeléseket a békebíróság (giudice di pace) tárgyalja.
Az általános szabály az, hogy a békebíróságon folytatott eljárásoknak a lehető legegyszerűbben kell lezajlaniuk, lásd a polgári perrendtartás (codice di procedura civile) 316–322. szakaszát.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
A békebírók a legfeljebb 10 000 EUR értékű ingóságokkal kapcsolatos jogviták terén rendelkeznek hatáskörrel, kivéve, ha a törvény kifejezetten másként rendelkezik.
A közúti és vízi közlekedési balesetekkel kapcsolatos kártérítési kereseteket is békebíró tárgyalja, feltéve, hogy a kereset értéke nem haladja meg a 25 000 EUR-t.
A perértéktől függetlenül a békebíró tárgyalja valamennyi alábbi ügyet:
- fa és sövény ültetésére vonatkozó, a törvény, rendelet vagy szokás által megállapított határvonalak kijelölése és távolságok betartása;
- társasházi szolgáltatások köre és igénybevétele;
- lakások tulajdonosai vagy lakói közötti viszonyok a füst, füstgázok, hő, zaj, rezgés és a normális szintet meghaladó egyéb ártalmak tekintetében;
- nyugdíj vagy jóléti juttatások késedelmes fizetése után járó kamat vagy járulékos költségek.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A közelmúltban bevezetett reform (149/2022. sz. törvényerejű rendelet) számos újdonságot vezetett be a békebíró előtt zajló eljárások tekintetében. Az eljárásoknak a digitális követelményekhez való igazítása érdekében a polgári perrendtartás 127. szakasza (3) bekezdésének és 127-bis szakaszának (Tárgyalás audiovizuális közvetítéssel), a polgári perrendtartás 127-ter szakaszának (Írásbeli észrevételek benyújtása), a polgári perrendtartás 193. szakasza (2) bekezdésének (Az igazságügyi műszaki szakértők digitális aláírással ellátott nyilatkozatai), valamint a polgári perrendtartás 196-duodecies szakaszának (Tárgyalás audiovizuális távközvetítéssel) (végrehajtási rendelkezés) rendelkezéseit szintén alkalmazni kell 2023. január 1-jétől, beleértve az ezen időpontban folyamatban lévő eljárásokra is. A polgári perrendtartás V-ter szakaszának (végrehajtási rendelkezés) I. fejezetében (digitális igazságszolgáltatás) meghatározott rendelkezések 2023. június 30-tól alkalmazandók, beleértve az ezen időpontban folyamatban lévő eljárásokra is.
A keresetet egyszerűsített eljárásban benyújtott fellebbezéssel együtt nyújtják be, amennyiben azok összeegyeztethetők (a polgári perrendtartás 281-decies – 281-terdecies szakaszai).
A kereset szóban is benyújtható. A békebíró feljegyzést készíttet és kézbesíttet a felperes részére a polgári perrendtartás 318. szakaszában említett végzéssel együtt, amelyben elrendeli a felek tárgyalás keretében való meghallgatását.
A keresetben fel kell tüntetni a bíróságot és a feleket, a tényállást és a fellebbezés tárgyát (a polgári perrendtartás új, 318. szakaszának (1) bekezdése).
A békebíró az ügy kiosztásától számított 5 napon belül végzést hoz a tárgyalás kitűzéséről a 281-undecies szakasz második bekezdésével összhangban (a polgári perrendtartás új, 318. szakaszának (2) bekezdése).
A felperes azonosítása a kézbesített kereset benyújtásával vagy a polgári perrendtartás 316. szakaszában említett hivatalos bejegyzés alapján, illetve a 318. szakaszban említett végzés (ha a keresetet szóban nyújtották be), a kézbesítési jegyzőkönyv és adott esetben meghatalmazás benyújtásával történik.
Az alperes azonosítása ezzel szemben a polgári perrendtartás 281-undecies szakaszának harmadik és negyedik bekezdése alapján, ellenkérelem és adott esetben meghatalmazás benyújtásával történik (a polgári perrendtartás új, 319. szakasza).
A békebíró az első tárgyaláson szabadon kikérdezheti a feleket, és kísérletet tesz a békéltetésre. Ha az egyeztetés sikeres, a békebíró jegyzőkönyvet készít a létrejött megállapodásról. Ha az egyeztetés nem jár eredménnyel, a békebíró az egyszerűsített eljárás szerint jár el (a 281-duodecies szakasz második, harmadik és negyedik bekezdése) és – ha úgy ítéli meg, hogy az ügy nem áll készen az ítélet meghozatalára – megindítja az ítélet szempontjából releváns vizsgálati eljárásokat.
Ha a békebíró úgy ítéli meg, hogy az ügy készen áll az ítélethozatalra, a polgári perrendtartás 281-sexies szakaszában meghatározott eljárást követi. Ezért a bíró állapítja meg a kereseti kérelmeket, továbbá elrendelheti az ügy szóbeli megvitatását is. Az ítélet ettől a megbeszéléstől számított 15 napon belül a bíróság nyilvántartásába kerül.
1.3 Nyomtatványok
Nincsenek külön formanyomtatványok.
1.4 Segítségnyújtás
Amennyiben a perérték nem haladja meg az 1 100 EUR-t, a felek saját magukat is képviselhetik a békebíró előtt (a polgári perrendtartás 82. szakasza); lásd „Az ügy bíróság elé terjesztése” című tájékoztatót.
Minden más esetben a feleknek ügyvéd segítségét kell igénybe venniük.
A békebíró azonban az ügy jellege és hatálya alapján, az adott fél szóbeli kérésére vagy más módon engedélyezheti valamely fél számára, hogy saját képviseletében eljáró peres félként lépjen fel.
A bíró ellenőrzi, hogy a felek megtettek-e a bíróságon való megjelenésükhöz szükséges minden lépést, és szükség esetén felkéri őket, hogy az általa hiányosnak ítélt iratokat egészítsék ki vagy az alaki követelményeknek megfelelően nyújtsák be.
Ha a bíróság megállapítja, hogy az ügyvéd nem rendelkezik védőügyvédi meghatalmazással, vagy a képviseleti, segítségnyújtási vagy felhatalmazási jogkörében bármilyen hiányosság áll fenn, amely azt érvénytelenné teszi, a bíró határidőt állapít meg a felek számára a képviseletért vagy segítségnyújtásért felelős személy kijelölésére, a szükséges engedélyek megadására, illetve az eseti meghatalmazás megadására vagy megújítására. Ha a hibát határidőn belül orvosolják, a kérelmet az alaki követelményeknek megfelelőnek tekintik, és annak anyagi jogi és eljárásjogi hatásai az első értesítés napjától érvényesek (a polgári perrendtartás 182. szakasza).
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A bizonyítás felvételére vonatkozó szabályok ugyanazok, mint a rendes bírósági eljárásban (lásd a „Bizonyítás felvétele” című részt).
1.6 Írásbeli eljárás
Erre a polgári perrendtartás 127-ter szakasza irányadó, amely kimondja, hogy a tárgyalás helyett – akkor is, ha azt már kitűzték – a felek benyújthatnak kizárólag a keresetből és a kereseti kérelmekből álló írásbeli feljegyzéseket is, amennyiben a védőügyvéd, a felek, az ügyész és a bíróság munkáját segítő személyzet mellett mások jelenléte nem szükséges. Ilyen esetekben valamennyi képviselt fél kérésére a tárgyalás helyébe írásbeli feljegyzések benyújtása lép. A tárgyalás ilyen kiváltásának elrendelésekor a bíró legalább 15 napos kötelező határidőt tűz ki a feljegyzések benyújtására. Az egyes felek [...]
1.7 Az ítélet tartalma
Általában az 1.2. pontban bemutatott egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazandók.
A békebíró méltányossági alapon (ex aequo et bono, azaz a jogi normákra való kifejezett hivatkozás nélkül) elbírálhatja a legfeljebb 2 500 EUR értékig terjedő ügyeket (a polgári perrendtartás 113. szakasza).
1.8 A költségek megtérítése
Van-e korlátozás a költségtérítésre vonatkozóan? Ha igen, milyen mértékű?
A költségek megítélésére vonatkozó döntések a szokásos szabályokon alapulnak, amelyek szerint a vesztes félnek kell megfizetnie a költségeket. Ugyanakkor a felek mindegyike maga viseli saját költségeit abban az esetben, ha mindkét felet elmarasztalják, vagy valamely más indokolt okból kifolyólag.
1.9 Fellebbezési lehetőség
A békebíró által az méltányosság elve alapján (a 2 500 EUR összeget meg nem haladó értékű jogvitákban) hozott ítéletek ellen csak az eljárási szabályok, az alkotmányjog, az uniós jog vagy a tárgyra vonatkozó jogelvek megsértése esetén lehet fellebbezni.
Valamennyi egyéb békebírói ítélet ellen megengedett a fellebbezés.
Lásd az Igazságszolgáltatási rendszer, A bíróságok hatásköre és illetékessége és Bírósághoz fordulás elnevezésű tájékoztatókat.